Jézus megkeresztelése. Eleve hibás kijelentés, mert Jézust, mint Isteni minőséget nem kellett megkeresztelni. Ezt maga Keresztelő Szent János is elmondja, hisz Jézus láttán így szól: "Nekem van szükségem arra, hogy megkeresztelkedjem általad, és Te jössz hozzám?" 

Annyi történt, hogy a Jordán folyóban Keresztelő János előtt kinyilatkoztatta az Atya, hogy "ez az én szerelmetes fiam, akiben kedvem telik!"

Jézus megjelenése. Az "epifánia" görög eredetű szó, azt jelenti megjelenés, mint Jézus látható, vagyis emberi, testi megjelenése. Ezt a kánai mennyegzőn történt első csodája - a víz borrá változtatása - magyarázhatja, azáltal, hogy Jézus, mint isteni személy megkezdte földi működését. 

A három király látogatása. Más szóval a napkeleti bölcsek Jézusnál tett látogatása. De lássunk tisztán:

- nincs leírva az evangéliumban, hogy hárman voltak, csak a három féle ajándékból (arany, tömjén, mirha) alakult úgy ki az idők folyamán, hogy hárman voltak.

- nincs leírva az evangéliumban a nevük - Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Ennyi van: "...Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe..."

(Csak Máté ír róluk, a többiek nem. Máté az, aki kifejezetten zsidóknak írta evangéliumát!! De lehet, hogy apokrif iratok írnak neveket is, ...)

- nincs szó barlangról, istállóról. Ez van: "...a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt."

Mire a bölcsek - mágusok - odaértek, Jézus már majd' két éves volt, hiszen Heródes két éves korig végeztette ki a fiúgyermekeket:"...Betlehemben meg a környékén, minden fiúgyermeket megöletett, kétéves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően."

Érthető, hiszen egy karaván szervezése, elindítása időbe került, valamint az út is eltartott egy ideig. Jézus tehát már nem csecsemő volt a látogatáskor, hanem kisgyermek, és házban lakott (nem is akármilyenben!) Ezért nem helyes karácsonykor a betlehembe - már akinek van - odatenni a bölcsek szobrait. Karácsony nyolcadának végén, most kell.

- Nem tudni, Jézus hol született, hiszen a mai tudásunk szerint két Betlehemről van adatunk. Volt északon, Galileában, és délen, Júdeában. Egyes régészek szerint a déli, júdeai Jézus idejében még nem létezett.

Tehát sok kérdés felmerülhet Jézus születésével kapcsolatban. de ahogy korábban is írtam: a nagyok születéséről  nem tudhatunk, mint a nevéről sem. Talán ezért is van, hogy csak Lukács és Máté ír Jézus születéséről, Márk és János nem!

 A ravennai templom mozaikképe. Látjuk, hogy a mágusok (süveg!) nadrágban vannak, pártus viseletben!! (A Szent Koronán is pártus viseletben vannak az apostolok. Talán nem véletlen.)

Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtólkezdték ünnepelni, január 6-án epifánia (Epiphaneia) néven. (A Keleti egyház a mai napig január 6.-án tartja karácsonyt.) Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján. Ezen a zsinaton fogadták el a Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanumot, ami a kereszténység legfontosabb hitvallásává vált. I. Constantinus római császár kiadta a milánói ediktumot és ezek a fontos lépések a kereszténység elterjedését és államvallássá válását segítették.

A karácsony időpontjának kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett december 25-re, a téli napforduló közelébe, mert a római birodalom két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt: 25-én végződtek a római szaturnáliák, és aznap volt a Dies Natalis Solis Invicti, a Napisten születésének napja.

Idéntől az egyház kötelező ünneppé tette január 6.-át - végre valami! - mint régen. Csak az a hiba, hogy munkanap. Bezzeg több európai országban nem! ...

Áldás

Bitter Ferenc  írása